Tovább kísért 2004 emléke: Gyurcsány egy jól bevált módszerrel mozgósítaná a baloldalt

A DK elnöke a 2004. december 5-i népszavazást megelőző rágalomhadjárat nehezen gyógyuló sebeit igyekszik újra felsérteni, a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga elleni hangulatkeltéssel.

A szerzett jogok védelmére oly kényes baloldali közvélemény a napokban szinte egyöntetűen felsorakozott Gyurcsány Ferenc kezdeményezése mellett, amely megfosztaná a határon túl élő magyar állampolgárokat egy alapvető jogtól, a politikai életbe való beleszólás, véleménynyilvánítás lehetőségétől.

A rendszerváltozás óta nem ez az első alkalom, hogy belpolitikai csatározások kereszttüzébe kerülnek a trianoni békediktátum következtében Magyarország határain túlra került nemzettestvéreink. 2004-ben a Magyarok Világszövetsége (MVSZ)  aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a határon túl élő magyarok könnyített módon juthassanak magyar állampolgársághoz. A kezdeményezést heves ellenállás fogadta a balliberális oldalon.

Az akkoriban kormányon lévő MSZP kezdetben azzal érvelt, hogy egy ilyen irányú döntés negatívan befolyásolhatná a kétoldalú kapcsolatokat a szomszédos államokkal, és az akkoriban még csak a közelgő EU-csatlakozás gyakorlatilag egyébként is rendezi majd a kérdést. A referendumhoz közeledve azonban bekeményítettek a szocialisták.

A nemzeti ügyet felkaroló jobboldal sikereit látva, az az idő tájt miniszterelnöki posztot betöltő Gyurcsány Ferenc 2004. november 2-án nyíltan a kezdeményezés támogatásával szemben foglalt állást. A közvélemény-kutatások azonban még így is jelentős támogatást valószínűsítettek az „igen”-tábornak. A balliberális kormány pusztán önös, rövid távú belpolitikai megfontolásokból valóságos gyűlöletkampányt indított a határon túli magyarok ellen.

A zsiger ösztönöket célzó politikai hadjárat megtervezője, a jelenleg az LMP alkalmazásában álló Ron Werber kampányguru volt. Az ő fejéből pattant ki, hogy a határon túli magyaroknak nyújtandó állampolgárság kapcsán potenciálisan 23 millió román vendégmunkással riogassa az egzisztenciájukat féltő embereket.

A képtelennek tűnő érvek sulykolásával az MSZP-nek sikerült megerősíteni az MVSZ kezdeményezését elutasítók táborát. A végletekig felfokozott indulatoknak köszönhetően pedig elérték, hogy az erőszakos közéleti csatározásban megcsömörlött választópolgárok jelentős része távol maradjon a népszavazástól.

Bár a referendumon az igenek, azaz a könnyített állampolgárság mellett lándzsát törők győztek, az érvényességéhez szükséges aránynál kevesebben vettek részt, ami a kezdeményezés bukását jelentette. Az eredmény hatalmas csalódást jelentett a határon túli magyarok számára.

Sokan a nehézségek ellenére is hűen őrzött magyar identitásuk megkérdőjelezéseként értékelték az érdektelenségbe fulladt népszavazást. A határon túli magyar vezetők éles szavakkal bírálták a baloldali magyar kormányt a nemzet megosztottsága miatt, amelyet túlnyomórészt a szocialisták gyűlöletkampányának tulajdonítottak.

Az ekkor még ellenzékben lévő Fidesz egyik alapvető nemzetpolitikai célkitűzésének tekintette, hogy feloldják a szocialisták destruktív hozzáállása következtében kialakult ellentéteket. A 2010-es választási győzelmet követően az első intézkedések között szerepelt a határon túli magyarok kettős állampolgárságának biztosítása. A Fidesz–KDNP vezetésével 2010. május 26-án elfogadták az erről szóló jogszabályt, amely 2011. január 1-jei hatállyal lehetővé teszi az egyszerűsített honosítást a határon túli magyarok számára.

A beterjesztéssel szemben csak három ellenszavazat volt. Az akkoriban még MSZP-s színekben politizáló bukott kormányfő, Gyurcsány Ferenc és két párttársa, Molnár Csaba, valamint Szanyi Tibor nyomott nemet voksoláskor.

Ez is ékesen bizonyítja: Gyurcsány konzekvensen szembehelyezkedik azzal az elképzeléssel, hogy a határon túli magyarok szimbolikusan újból egyesüljenek a Magyarországon élő nemzettestvéreikkel. Így nem is túl meglepő, hogy a 2011 óta magyar állampolgárságot szerzett honfitársaink körében nem túl népszerű az exminiszterelnök.

Politikai elemzők szerint Gyurcsány újból a zsigeri félelmekre építve próbálja meg mozgósítani a baloldalt, amikor a határon túli magyarok szavazati joga ellen agitál. Az ügyben hangoztatott kijelentéseivel igyekszik újabb támogatókat elszipkázni az egyre csak gyengülő MSZP-től. A szakértők ezt már a kampány előszelének tartják.

Forrás: hirado.hu