Történelmi visszaemlékezés az MSZP múltjából: 28 éve döntöttek a “Munkás” szó elhagyásáról

Pontosan 28 évvel ezelőtt jött létre a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként a Magyar Szocialista Párt. Cikkünkben összeszedtük a szocialista párt fontosabb mozzanatait a kezdetektől napjainkig.

Az egykori állampárt, az MSZMP 1989. október elején tartott XIV. kongresszusának egyik legfontosabb döntése megszűnésének kimondása volt, a párt nevében szereplő „Munkás” szó elhagyása. 1989. október 7-én ezzel egyidőben megalakult az új, ámde jogfolytonos párt, az MSZP. Céljaik között szerepelt, hogy kíméletes őszinteséggel néz szembe elődje múltjával, elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől, valamint szakít a bürokratikus pártállam rendszerével.

A „Munkás” eltörlése (1989 -1994)

Az új párt megalakulása ellen egyébként összesen 159-en – köztük Grósz Károly és Berecz János – szavaztak, vagyis a küldöttek alig több mint tíz százaléka. A megalakult MSZP-be jelentkezni lehetett, taglétszáma így is tizedét tette ki jogelődjének. A párt élére Nyers Rezső elnökletével 25 tagú országos elnökség került.

A novemberi ún. „négy igenes” népszavazást követően Németh Miklós miniszterelnök kilépett a párt elnökségéből. A pártvagyon nagy részét az MSZMP-ből örökölte az „új” garnitúra.

Egy évvel később az első szabad választáson, bár a többpárti országgyűlés egyik parlamenti pártja lett, az MSZP szereplését bukásként is lehet értelmezni: 33 mandátum, 8,55 százalékos eredmény. 1990 májusában Horn Gyula váltotta Nyers Rezsőt az elnöki székben. Majd még szintén ebben az évben a frakcióvezető, Pozsgay Imre is elhagyta a pártot.

Horn Gyula koalícióban az SZDSZ-szel (1994-1998)

A következő választásokon 209 szavazattal a 386 fős parlamentben többséget szereztek. Kormányalakításra Göncz Árpád Horn Gyulát, az MSZP elnökét kérte föl, aki végül koalíciós megállapodást írt alá a 70 képviselőhellyel rendelkező SZDSZ-szel. Az új parlament így a szociálliberális koalíció 72 százalékos többsége mellett kezdhette meg működését. A nagyobbik kormánypárt személyi stabilitását tükrözi, hogy a ciklus során mindössze egyetlen képviselője ült át a függetlenek közé (miniszterei fele azonban kicserélődött).

A Bokros-csomag

Legnagyobb problémának a külső és belső eladósodottságot tartották, Horn Gyula 1995 tavaszán Bokros Lajost nevezte ki pénzügyminiszternek, míg a Nemzeti Bank elnöke Surányi György lett.

1995. március 12-én kerültek nyilvánosságra a Bokros-csomag néven elhíresült megszorító intézkedések. A korábbi gyakorlattól eltérően a privatizációs bevételeket a külső adósság törlesztésére használta fel a kormány. Ennek ellenére a téli önkormányzati választáson a párt megismételte tavaszi sikerét, de a fővárosban nem sikerült Baráth Etelét főpolgármesteri székhez juttatni.

Kudarc a választásokon (1998-2002)

Az 1998-as választásokon azonban kudarcot vallott az MSZP, a listán mindössze 32,25 százalékot szereztek, ezzel 134 mandátumhoz jutottak a Fidesz 148-ával szemben. A bukást követően Horn Gyula lemondott pártisztségeiről, csupán képviselői mandátumát tartotta meg. Új elnöknek Kovács Lászlót választották meg.

2001-ben a júniusi pártkongresszuson Medgyessy Pétert választották meg miniszterelnök-jelöltnek, az ő személye tűnt a legalkalmasabbnak Orbán Viktor legyőzéséhez. Az egykori pénzügyminiszter megválasztását a „szeretlek titeket” szavakkal köszönte meg. Ugyanekkor Tóbiás József vezetésével megalakult a Fiatal Baloldal.

Botrányokkal teli kormányzás (2002-2006)

A 2002-es választásokon a párt megszerezte a kormányalakítás jogát. Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjának nyilvánosságra kerülése hatalmas vihart kavart ugyan, de ekkor még a liberálisok kiálltak mellette. Az önkormányzati választások még a szocialisták sikerét hozták, hiszen a később gazdaságilag tarthatatlannak bizonyuló Száznapos program lendülete még kitartott.

2003-ban már muszáj volt megszorításokhoz nyúlnia a kormánypártoknak, ennek következményeként a 2004-es európai parlamenti választásokon 13:11 arányú vereséget szenvedtek a Fidesztől. Medgyessy Pétertől – miután menesztette a liberális minisztert, Csillag Istvánt – az SZDSZ, mint koalíciós partner megvonta a bizalmat.

Később az MSZP is kihátrált Medgyessy mögül. Az összehívott rendkívüli kongresszuson elsöprő többséggel választották meg Gyurcsány Ferencet miniszterelnök-jelöltnek. A párt elnöke a leköszönő Kovács László helyett Hiller István lett.

„Elk*rtuk. Nem kicsit, nagyon.” (2006-2010)

2006-ban Gyurcsány Ferenc sikerre vezette a szocialistákat. Az MSZP az akkor még 386 fős parlamenti helyek közel felét, 190 helyet szerzett, 43,21 százalékkal pedig a legerősebb párttá vált.

„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk*rtuk. Nem kicsit, nagyon” – 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc „Őszödi beszéde”, mely a 21. századi magyar történelem legsúlyosabb utcai megmozdulásaihoz vezetett.

2007-ben a Fidesz népszavazást kezdeményezett a kormányzat által bevezetett vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj eltörléséért. A szavazók 84 százaléka voksolt az eltörlés mellett, melynek hatására visszavonták az intézkedést.

Az MSZP és az SZDSZ viszonyának elmérgesedéseként az utóbbi visszahívta kormánytagjait, így a szocialisták kisebbségi kormányzásra kényszerültek. Gyurcsány Ferenc 2009 márciusában bejelentette, hogy nem kíván tovább miniszterelnök lenni, így áprilisban Bajnai Gordon foglalta el székét.

A nagypárti státusz elvesztése (2010-2014)

A 2010-es választásra Mesterházy Attilát választották meg miniszterelnök-jelöltnek. 59 képviselői helyet szerezve ismét ellenzékbe szorultak. Októberben Szily Katalin kilépett a pártból és annak frakciójából, majd Szociális Unió néven saját formációt alapított.

Egy évvel később, 2011-ben Gyurcsány Ferenc lépett ki és alapított új pártot, Demokratikus Koalíció néven. Az MSZP képviselőinek száma 48-ra csökkent a parlamentben.

Az ellenzéki összefogás tagja (2014-2016)

A 2014-es országgyűlési választásokra az MSZP az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltásra” módosult. A szocialisták a közös listáról 29 mandátumot szereztek. Nem csupán az országos, hanem az európai parlamenti választásokon is gyenge eredményt értek el, ezért május 25-én a teljes elnökség felajánlotta a lemondását.

Mesterházy Attila távozásával Botka Lászlót választották meg ideiglenes pártelnöknek, akit a 2016-os tisztújításon Hiller István váltott.

A megtartott kongresszuson az egyetlen indulót, Tóbiás Józsefet fölényes többséggel választották meg a párt elnökének, őt a 2016-os tisztújítás alkalmával Molnár Gyula váltotta.

Botka tündöklése és bukása (2017-)

2016-ban a szocialisták Botka Lászlót ajánlották a 2018-as demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltjének. 2017-ben az MSZP országos elnöksége egyhangúlag támogatta a jelölést. Programjában szerepelt többek között egy átfogó bérlakás-program, a nyugdíjminimum duplájára emelése és a 13. havi nyugdíj visszaadása, a magyar-szerb határszakaszon lévő kerítés lebontása, a CEU-törvény visszavonása.

Szeptemberben Lattmann Tamás nemzetközi jogász beszélt arról, hogy 2016 végén az MSZP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd képviselőjével folytatott tárgyalásokat a lehetséges közös ellenzéki miniszterelnök-jelölti pozíciójáról, ami Botka László miniszterelnök-jelölti színre lépésével semmissé vált. Az MSZP cáfolta ezen kijelentéseket.

Ám nem sokkal később, október 2-án Botka László lemondott miniszterelnök-jelölti posztjáról. Szeged szocialista polgármestere döntését azzal indokolta: hibázott, mert nem gondolta, hogy a demokratikus pártok nem akarnak nyerni 2018-ban, céljuk csupán annyi, hogy néhány ellenzéki helyet szerezzenek az „Orbán-rezsim” parlamenti padsoraiban.

Hozzátette: azt sem tudta, hogy a „politikai maffia” mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket és alulértékelte a „Fidesz aljasságát” is.

A legutóbbi, júliusi TÁRKI kutatás szerint az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében az áprilisi 10 százalékról júliusra 7 százalékra, a pártválasztók körében pedig 15 százalékról 11 százalékra csökkent.

Forrás: hirado.hu / wikipedia / napi.hu