A Soros-szervezetek migránsbiznisze elleni harc folytatódik

Duplán teremthet negatív precedenst a bangladesi migránsok ügye, mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken telefonon az MTI-nek. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a milliárdos spekuláns álcivil szervezetei anyagilag is érdekeltek a bevándorlás erőltetésében, de a kormány folytatja a harcot a migránsbiznisz ellen.

Az államtitkár emlékeztetett, a Magyar Helsinki Bizottság által a két, korábban kiutasított bangladesi migráns nevében indult perben az Emberi Jogok Európai Bírósága – nem jogerős döntésében – arra kötelezte a kormányt, fizessen perköltségként 2,7 millió forintot a Soros Györgyhöz kötődő civil szervezetnek.  Emellett a bangladesieknek is járna összesen 6 millió forint. Hozzátette, hogy ez is jól mutatja, hogy a milliárdos spekuláns álcivil szervezetei anyagilag is érdekeltek a migráció erőltetésében. Mint mondta, a kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarországot azért akarják megbüntetni, mert betartja a vonatkozó uniós és nemzetközi normákat, és megvédi a határokat.

A kormány folytatja a harcot a Soros-szervezetek migránsbiznisze ellen – hangsúlyozta. A kormány nem fogadta el a döntést, és a bíróság nagy kamarájához fellebbezett. A periratok beadásának határideje éppen péntekre esik, amit a kormány meg is tett. Beadványukban arra hivatkoznak, téves feltevés alapján hozta meg döntését a bíróság, hiszen ez alapján úgy tűnik, a menekülteknek nemcsak ahhoz van joguk, hogy befogadják őket, hanem ahhoz is, hogy a legmagasabb szintű szociális ellátásban részesüljenek. Ennek részét képezi a határokon való önkényes átlépés is – fűzte hozzá.

Az államtitkár szerint kaotikus helyzetet eredményezne egy ilyen jogértelmezés, és a magyar kormány úgy látja, a genfi egyezmény alapján kell eljárni az ilyen ügyekben, vagyis a menekültek csak az elő biztonságos országig mehetnek, majd a nemzetközi rendszer dönt a további sorsukról. Hozzátette, a schengeni rendszert veszélyeztetné, ha önkényesen léphetnék át a határt az önmagukat menekültnek nyilvánító emberek. Kiemelte, a bangladesiek ügyében a bíróság Szerbiát nem fogadta el biztonságos országként, miközben az állam partnerségi tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, és tagja az ENSZ-nek, illetve más nemzetközi szervezeteknek.

A bíróság kifogásolta, sőt fogva tartásnak értelmezte a déli határon felállított tranzitzónákat, miközben ezek a beléptetés jogosultságát ellenőrizni hivatott helyek, amelyek egyébként nyitottak. A következő per április 18-án kezdődik – ismertette Völner Pál, hozzátéve, azt várja, a bíróság állapítsa meg, hogy a magyar kormány nem sértette meg a menekültügyi egyezményeket. Ha az állam számára negatív döntés születik, több tízmilliárd forintnyi veszteséget jelenthet, hiszen több ehhez hasonló ügy vár elbírálásra, és azzal is számolni kell, hogy a menekültek akadálytalanul juthatnának át az európai határokon – hangsúlyozta.

Forrás: hirado.hu / MTI