A régi tagállamok politikusai akarják megmondani, mit jelent európainak lenni

Frank Engel luxemburgi EP-képviselő szerint nem lehet európai ország az, amelyik nem fogad be migránsokat. Ráadásul úgy akarják ráerőltetni többek között hazánkra is a bevándorlók betelepítését, hogy azt jogilag lehetetlen kivitelezni. Kovács István szerint a régi tagállamok politikusai akarják megmondani, mit jelent európainak lenni, nem mintha Közép- és Kelet-Európa erre rászorulna.

Magyarország nem akar közös uniós megoldást a bevándorlásban, erről beszélt az Európai Parlament néppárti képviselője az M1-nek adott interjújában. Frank Engel szerint a migránsok befogadása sokba kerül majd, amihez a pénzeket meg kell találni.

Az Európai Parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságának tagjaként októberben azt javasolta, hogy jöjjön létre egy olyan európai uniós testület, amely egy kötelező és állandó migrációs kvótamechanizmusért felelne a kontinensen. A javaslat értelmében a testület a tagállamok beleegyezése nélkül osztaná szét az Európába érkező migránsokat.

A luxemburgi Keresztényszociális Néppárt tagjának az az érzése, hogy a többi között Magyarország sem akar részt venni abban, hogy közös megoldás szülessen. Úgy fogalmazott, hogy 1250 ember érkezését észre sem vették volna Magyarországon. Szerinte a kommunista időkben ennél jóval több migráns érkezett az országba. A magyar kormány alapelve az volt, hogy egyet sem kér – tette hozzá. A politikus szerint nem működhet tovább az, hogy egy ország senkit nem akar befogadni, mindenkinek részt kell venni a folyamatban.

A jövőt illetően azonban nem az a kérdés, hogy kötelező-e a rendszer, hanem az, hogy automatikus legyen – szögezte le.

Kijelentette, nem befogadni menekülteket, nem európai magatartás. „Nem lehet európai ország az, amelyik nem fogad be migránsokat. Mindannyian migránsok voltunk. És továbbra is migránsok maradunk” – fogalmazott.

Az EP-képviselő szerint nincs realitása annak, hogy egyhangú döntéssel valósággá váljon az a szándék, miszerint kevesebb uniós pénzt kapjanak a fejlesztési alapokból, a kohézióra fordítható forrásokból azok a tagállamok, akik nem vesznek részt a menekültek befogadásával kapcsolatos programokban

Reálisabb elképzelésnek tartja azt, hogy amennyiben egy ország kivonná magát az alól, hogy az érkező menekültek fizikailag megjelenjenek náluk, további hozzájárulásra lehetne kötelezni őket. Tehát például a Magyarországnak és Lengyelországnak pénzt kellene visszafizetni az unió számára a kapott milliárdokból, hogy fejlesztési programokat finanszírozó alapokhoz kerüljenek.

Jogilag lehetetlen, mégis erőltetik

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: a régi tagállamok politikusai akarják megmondani, hogy mit jelent európainak lenni. Mintha erre a kontinens középső és keleti fele rászorulna.

A szakértő szerint Frank Engel jó példa arra, hogy a Keresztényszociális Néppárt tagjaként ő már egy gyökerét vesztett politikus, akinek tipikusan a politikai korrektség vált a mozgatórugójává. Ez is jól mutatja, hogy Nyugat-Európában hogyan vesztették el a pártok a karakterüket.

A luxemburgi politikus szavai szerint a magyar határkerítés „nem túl étvágygerjesztő”. Kovács István ezzel kapcsolatban rávilágított: hogy ha Engel arra utalt, hogy a kerítésnek a kinézete miatt van egy visszatartó ereje, akkor az nagyon helyes, ugyanis nem az a cél, hogy idecsalogassák az embereket, hanem pont, hogy távol tartsa azokat, akik nem a határátkelőkön akarnak a szabályoknak megfelelően az országba lépni.

Magyarországot az uniós források megvonásával jogilag lehetetlen, technikailag nagyon nehézkes lenne megbüntetni, de ők nem adják fel – ismerte el nemrég Frans Timmermans, az Európai Bizottság hazánkkal rendkívül kritikus első alelnöke. Kovács István ezzel kapcsolatban elmondta: tipikus példája ez annak, hogy Brüsszelben az a logika alakult ki, hogy dogmatikus gondolkodással ragaszkodnak bizonyos elemekhez, akkor is, ha látják, hogy az nem működik.

Ugyanez történik a betelepítési kvóták esetében is: megcsinálták kicsiben, 120 ezer emberrel ideiglenes kvóták néven. Láthatóan nem működött, a tagállamok nem hajtották végre. Brüsszel számára az lett a megoldás, hogy tegyük kötelezővé és állandóvá felső határok nélkül.

Ezt próbálják végrehajtani a kohéziós forrásoknál is: jogilag lehetetlen, technikailag nehézkes, de azért erőltetik.

Forrás: hirado.hu / Kossuth rádió 180 perc