A kabinetiroda intézkedéseket dolgoz ki a Soros-terv megakadályozása érdekében

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány januári ülésére intézkedéseket dolgoz ki a Soros-terv megakadályozása érdekében – közölte Rogán Antal, a kabinetiroda vezetője hétfőn, éves meghallgatásán, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt.

Rogán Antal ellenzéki kritikákra reagálva felmutatta azt a közjegyzői okiratot, amely ismertetése szerint hitelt érdemlően és egyértelműen igazolja, hogy a postától december 5-ig 2 millió 171 500 nemzeti konzultációs kérdőív érkezett be. Így az elektronikusan kitöltött ívekkel együtt csaknem 2 millió 300 ezren mondták el a véleményüket – tette hozzá.

Kifejtette: mivel már az első feldolgozások alapján is látszik, hogy az emberek túlnyomó többsége elutasítja a Soros-tervet és Magyarország szuverenitásának korlátozását, ebből az következik, hogy lépeseket kell tenni a Soros-terv megakadályozása érdekében.

Hangsúlyozta: ez ma a kormány legfontosabb feladata, ezért a kabinetiroda azon dolgozik, hogy a kormány januári ülésére összeállítsa azokat az intézkedéseket, amelyekkel Soros György tervének a végrehajtását meg lehet akadályozni Magyarországon és az Európai Unió területén is.

„Nem teljesen megnyugtató” Magyarország együttműködése az EB-vel

Az igazságügyi miniszter szerint „nem teljesen megnyugtató” Magyarország együttműködése az Európai Bizottsággal (EB). Trócsányi László erről az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt beszélt hétfői, éves meghallgatásán.

A tárcavezető azt mondta, a brüsszeli testület rendkívül rövid válaszadási határidőket jelöl meg a magyar kormánynak bizonyos kérdésekben, miközben átpolitizáltság jellemző a kiemelt ügyekben. A szaktárca ennek ellenére magas színvonalú válaszokat ad – jelentette ki.

A miniszter hangsúlyozta, miközben nagy ügyek körül „hisztéria van”, a többi téma zömének esetében teljesen normális ügymenet zajlik.

Az EB-től érkező politikai nyomásgyakorlás Trócsányi László szerint felveti a jóhiszemű eljárás, a védekezéshez való jog és a kettős mérce kérdését.

„Politikailag szeretnének minket elmeszelni” – fogalmazott a miniszter.

Kiemelt figyelmet igénylő témaként említette a szociális Európa ügyét, mondván, „el akarjuk kerülni a lopakodó jogalkotást” mivel fennáll annak a veszélye, hogy egy versenyképességi kérdés átcsúszik ezzel közösségi szintre.

Megszüntetnék a magyar kormány mozgásterét az új menekültügyi rendszerrel

Az új menekültügyi rendszerről szólva megjegyezte, hogy irányelvek helyett most már – kötelező erejű – rendeleteket próbálnak hozni, ami megszüntetné a magyar kormány mozgásterét.

Az ukrán oktatási törvény módosítása kapcsán Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a nyomásgyakorlást a jogszabály módosításának érdekében, mert különben a százötvenezres ezres magyar közösség „ténylegesen halálra van ítélve”.

Mint mondta, a törvénynek „oroszellenessége van”, de szintén sérti a magyarok, románok, görögök érdekeit, majd kitért arra, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása szerint konzultáció nélkül fogadták el a jogszabályt, amely lényeges jogcsökkentést jelent. „Nem biztos, hogy ez a megoldás a legitim cél eléréséhez” – jegyezte meg.

Sikerült kezelniük a börtönzsúfoltságot

Éves tevékenységéről szólva Trócsányi László elmondta, a börtönzsúfoltságot sikerült kezelniük „jogi értelemben”, véget vetve az ügyvédek által szervezett, iparággá nőtt „börtönmutyinak” azzal, hogy belső jogorvoslati rendszert vezettek be, amelyben az adott intézmény parancsnokához lehet fordulni, annak döntése pedig bíróságon támadható.

Az adófizetők pénzéből sokat spóroltunk azzal, hogy ezt a szabályozást bevezettük – fogalmazott, utalva arra, hogy miközben 18 ezres a hazai börtönnépesség, a strasbourgi emberi jogi bíróságon nyolcezer ilyen per indult korábban.

Trócsányi szerint a magyar jogrendszert sikerült megújítani

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a magyar jogrendszert sikerült megújítani, 2018-tól számos területen új kódexek lépnek hatályba.

A tárcavezető éves miniszteri meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában elmondta: január elsején lép hatályba az új polgári perrend, a közigazgatási perrend, a nemzetközi hatályjogi kódex, az ügyvédi törvény, és a választott bíróságokról szóló törvény is.

Trócsányi László beszámolt arról is, hogy a Velencei Bizottság, pénteken tartott ülése után, ma jelentést tesz közzé az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, amelyben fel fogja hívni Ukrajnát, hogy változtasson bizonyos szabályokon. Hangsúlyozta: a törvény jelentősen csökkenti a kisebbségek nyelvi jogait és a magyar kormány mindent megtett, hogy a felhívja a Velencei Bizottság figyelmét erre az ügyre.

Az igazságügyi miniszter a bizottsági vitában az MSZP-s Bárándy Gergely felszólítására, hogy határolódjon el a fideszes Budai Gyula bíróságokat érintő korábbi kijelentésétől, azt mondta: a bíróságokat nem ismeri, ő maga az ügyvédi világból jön és azt jól ismeri, „ott kevés a komcsi”.

Forrás: hirado.hu / MTI