Biztosítani kell a magyar gazdák versenyképességét

A magyar mezőgazdaság évek óta jól teljesít – jelentette ki az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK) az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György előadásában elmondta, a mezőgazdaság kibocsátása évről-évre nő, az export mértéke folyamatosan emelkedik és a GDP növekedésből is mind nagyobb részt vállal az agrárium.

Czerván György, Aktualitások az agrárgazdaságban címmel tartott előadást népes közönség előtt az OMÉK-on. Az államtitkár rendkívül részletes, közgazdasági szemléletű elemzésében kitért az hazai mezőgazdaság szinte minden szegmensére. Elsőként kijelentette: 2010 és 2016 között évről-évre többet termelt az agrárium, ez folyó áron számolva összesen 33%-kos növekedést jelent, ami már nemzetgazdasági szinten is jelentős.

Növekvő jelentőségű az agrárexportunk is, hiszen amíg 2010-ben 5,8 milliárd euró értékű volt a kivitelünk, addig ez az érték 2016-ra 8 milliárdra nőtt, elérve ezzel a 11 %-kos nemzetgazdasági részesedést. A növekedés töretlen, az idei első félévben hasonlóan dinamikus volt a változás. Legfontosabb exportcikkeink a gabonafélék, a növényi olajok, az olajos magvak, a tejtermékek és a szeszes italok – utóbbiból elsősorban a bor voltak. Várhatóan ez a tendencia erősödik majd a második féléven is, hiszen a szántóföldi növények betakarítási eredményei jók, a várakozásoknak megfelelőek.

Az állattenyésztés tekintetében némileg változatosabb a kép, az utóbbi években jelentősen nőtt a szarvasmarha állomány, kismértékű növekedést mutatott a juh létszám, kevesebb lett azonban a sertés és a baromfi. Utóbbi jószág esetében a madárinfluenza miatti kényszervágások rontották a számokat, hiszen 2016-ig minden jelentősebb tenyésztett baromfifajból többet vágtak, mint a megelőző években.

A mezőgazdasági támogatások terén a kormányzat minden esetben kifizette az unió által meghatározott legmagasabb összegeket, a piaci zavarokkal küzdő ágazatok esetében pedig kiegészítő források kifizetését is elérte Brüsszelnél. Összesen 172 ezer gazdálkodó kapott 224 milliárd forint alaptámogatást, termeléshez kötötten pedig a rizs-, a zöldség-, a gyümölcs és a fehérjenövény-termesztők, valamint a tehéntartók kaptak 62 milliárd forintot.

Nemzeti forrásból 103 milliárd forintot utalt ki a szaktárca több jogcímen. Czerván György bemutatta, hogy az ágazatok adózás előtti eredményéből mennyi volt az agrártámogatások aránya. Ebből kiderül, hogy a baromfitenyésztés kivételével az összes állattenyésztési ágazat veszteséges lenne.

Szó esett még a 2020 utáni uniós költségvetési időszak agrártámogatási rendszeréről. A Közös Agrárpolitika (KAP) tervezésekor Magyarország célja az, hogy a jelenlegi státusza ne változzon, és ha kevesebb is lesz a mezőgazdaságra fordítható forrás, abból országunk a mostanihoz hasonló arányban részesedjen, hiszen ez biztosíthatná a magyar gazdák európai versenyképességét. Hivatalos uniós kommunikáció egyébiránt még nincs a KAP-ról, a bizottsági álláspontot idén novemberben ismerhetik meg a tagállamok.

Forrás: hirado.hu